Útleírások -> Afrika->Kanári szigetek->Tenerife

Képgaléria

hirdetés

Utazzon Montenegróba!


Kedvező árú montenegrói szálláshely.
MontenegroTours

Weboldal készítés


Szabadon szerkeszthető weboldal havi nettó 1.600 forintért, vagy ha Ön Budapest Bank ügyfél, egy évig INGYEN!
www.startadmin.hu

Hasznos tudnivalók

2009.06.16.


Kilátás az erkélyrőlTenerife  a  Kanári-szigetek legnagyobbja, " az örök tavasz szigete" ahol állandóan süt a nap, felüdít a szél és egész évben a turisták felkapott célpontja. Közepén helyezkedik el az ország legmagasabb hegye a Teide, amely vulkáni eredetű. A Puerto de la Cruz partszakasz inkább az idősebb korosztály által kedvelt. A déli partvonal a melegebb és szárazabb vidék. Itt található a népszerű Playa de las Americas üdülőnegyed is. Tenerife nemcsak a szórakozási lehetőségekben gazdag, hanem történelmi, építészeti érdekességekben és természeti szépségekben is.
A sziget főképpen a turizmusból él, évente 8-10 millióan keresik fel .
Tenerife hangulatát meghatározzák a szállodakomplexumok, apartmanházak, éttermek, üzletek diszkók és egyéb szórakozóhelyek azonban Tenerife történelmi, építészeti  érdekességekben és természeti szépségekben is gazdag

 

Fekvése:
Tenerife  300 km-re nyugatra fekszik Afrika partjaitól. Az északi szélesség 28 fokán helyezkedik el, 480 km-re a ráktérítőtől.

Területe : 2057 km2
 
Földrajzilag: Afrikához tartozik
 
Közigazgatásilag/ Jogilag: Spanyolországhoz tartozik, , de önálló kormánnyal és közigazgatással rendelkezik
 
Vámmentes Övezet

Tenerife az Európai Unión belül különleges státuszú vámmentes övezetnek minősül, ezért jónéhány árucikk sokkal olcsóbb, mint a kontinensen.

Repülőterek

A sziget két repülőtere más-más célt szolgál: az északi részen található Los Rodeos főleg a szigetek közötti utas- és kereskedelmi forgalmat bonyolítja le, míg a déli részen fekvő Reina Sofia repülőtere a nemzetközi járatokat fogadja.

Beutazási feltételek
EU-s csatlakozásunk óta érvényes személyi igazolvány is elégséges

Óceán: Atlanti Óceán
 
Hegyek

A szigetet két hegység is megosztja: északon az Anaga-hegység, Nyugaton a Teno-hegység csipkés láncai törnek a magasba. Központi részén emelkedik a 3718 méter magas Teide tűzhányó, amely utoljára 1909-ben tört ki.
 
Legmagasabb Hegy:  Teide   3718 km
 
A sziget középpontjában fekszik a Teide-hegy, amely nem más, mint egy kialudt vulkán /utolsó kitörése 1909-ben volt/. A Teide a maga 3200 méterével Spanyolország legmagasabb pontja. A Teide egyedülálló környezetét olyan filmek forgatásánál használták helyszínül, mint a Csillagok háborúja vagy a Majmok bolygója
 
Fővárosa:  Santa Cruz
 
Santa Cruz egyúttal a Kanári szigetek nyugati  tartományának fővárosa is
Santa Cruz de Tenerife a sziget ÉK-i részén fekszik, régen ez volt az idelátogatók fő célpontja �" mostanára azonban a sziget déli részén kiterjedt üdülőfalvakat építettek be szállodákkal és a déli part lett az igazán felkapott nyaralóhely, ahol mindig jó idő van.
A sziget fővárosába, Santa Cruz-ba nemcsak a vámmentes boltok csábítják az idegeneket, hanem a neoklasszicista és a gyarmati építészeti stílust elegyítő városközpontja is.
 
A sziget második legnagyobb városa: Puerto de la Cruz
Gyógyfürdőként már régóta ismeretes: hamarabb vonzotta a turistákat, gyógyulni vágyókat, mint a strandok.
 
Időzóna: GMT
 
Időeltolódás: a kontinensen a közép-európai idoszámítás érvényes, de a Kanári-szigeteken ehhez viszonyítva -1 óra az eltérés.
 
Legnagyobb kiterjedése: 90 x 80 km, a kerülete, ha körbeautózzuk kb. 350 km

Partvonala

Déli (Tenerife Sur) és északi (Tenerife Nord) üdülőövezet. Az északi part mérsékeltebb éghajlatú, gyakrabban felhős, de különleges növényekben és élővilágában gazdagabb.
A déli partvonal mikroklímája különbözik az északitól,. A déli  melegebb és szárazabb vidék,  a turisták paradicsoma .Itt található a népszerű Playa de las Americas üdülőnegyed is.  Az északi partvonal hűvösebb és esősebb.
 
Tenerifei Homok
 
Tenerifére jellemzőek  a homokos strandok , viszont a homokot Nyugat- Afrikából szállították nagy hajókon Tenerife strandjaira, mivel a hullámverés rendszeresen elhordja a strandokról ,  így alkalmanként hasonló módszerrel kénytelenek pótolni.
 
Táj

A táj a sziget viszonylag kis méretéhez képest eléggé változatos. A közepén emelkedik a 3700 m magas Teide (Pico del Teide), amely nemcsak a sziget, hanem egész Spanyolország legmagasabb pontja. Ez a magas hegy időjárás szempontjából is markánsan kettévágja a szigetet. Az északi rész éghajlata (a jellemzően északi szél következtében) hűvösebb, csapadékosabb, a délié szárazabb, melegebb. Ennek az a magyarázata, hogy a Teide mintegy visszatartja a felhőket, és a csapadék nagy része a hegytől északra hullik le.
A Tenerifei táj rendkívül változatos. Láthatunk több száz méter magas függőleges sziklákat, lávafolyásokat, terméketlen holdbéli tájat, félsivatagos területeket szárazságtűrő növényzettel, trópusi és szubtrópusi növényzetet, a magasságtól függően lombos- és fenyőerdőt. Érdekes megfigyelni a tengerpartról a növényzet változásait: a parton pálmafákat látunk, az alacsonyabb domboldalon kaktuszokat, a felhősávban lombos erdőt, felette fenyőerdőt, legfelül pedig a kopár havas hegycsúcsot. Tenerifén 140 endemikus, azaz csak itt előforduló növényfaj él.
 
naplementeÉghajlat
 
Egyedülálló klimatikus viszonyai miatt Az "Örök Tavasz Szigetének" nevezik az útikönyvek, hiszen a világon itt a legkisebb a hőmérsékletingadozás a tél és a nyár között, a hőmérő higanyszála sosem süllyed 15 fok alá és nem haladja meg a 25 fokot. A szigetet a mellette elhaladó Golf-áramlat télen fűti, nyáron pedig hűti. Tenerife több mikroklimatikus zónával rendelkezik, így bárki találhat a kedvének megfelelő klímát, a légúti betegségekben szenvedőknek különösen előnyös a szigeten tartózkodni. A sziget klímája és flórája a közepén elhelyezkedő hegyvonulat miatt teljesen eltérő: az északi rész csapadékosabb, zöldebb, szebbnél szebb trópusi növények, virágok borítják, míg a déli rész klímája sokkal szárazabb és a növényzet is gyérebb, hovatovább egyes részeken az éghajlat inkább sivatagi.
 
Playa de Las Americas, Los Cristianos, Costa Adeje éghajlata
 
A szigeten több éghajlati zóna található, de a legnépszerűbb értelemszerűen a déli csücske (Playa de Las Americas, Los Cristianos, Costa Adeje), ahol szinte folyamatos nyár van. Évente csak 3-5 napot esik az eső, így jó eséllyel ottléted alatt végig tűzni fog a nap. Nappal 30, este 24 fok körül van a hőmérséklet, enyhe szellő néha fújdogál, de ettől jobbat el se tudnék képzelni. Nappali fürdőzéshez, esti sétához, bulihoz tökéletes. A sziget északi részein (Főváros: Santa Cruz, vagy Puerto de la Cruz), illetve a hegyekben előfordul szelesebb, esősebb időjárás, de a déli rész maga az örök nyár.
 
Növényvilág
 
Teneriféről sokszor mondják azt is, hogy egy miniföldrész, mivel a vidéke nagyon változatos. A sziget északi része termő, tele banánültetvényekkel és változatos növényvilággal, a belföld inkább hegyvidékesebb és hegyikerékpárokon turisták is célba veszik. Az éghajlat változatosságából adódóan Tenerifén a lombos növényzet aránya nagyobb mint a szigetcsoport többi tagjánál. A növényvilág megváltozott a hódítások óta. számos faj kihalt vagy veszélyeztetetté vált az újabb növényfajok telepítése miatt.
Az õshonos fajok zord körülmények között teremnek.A legfontosabb növényfajok Tenerifén a "tabaibas", a pálmafélék, fenyõ félék,tajinastes,cardones,hibiscus stb.
A sziget fő terménye a banán, a szőlő, a dohány és a kávé. Sajnos az ültetvényeket többnyire öntözni kell, ami a terményeket a tengerentúlon versenyképtelenné teszi.
 
Állatvilág
 
A sziget õshonos állatfajai alkalmazkodtak a tengerparti valamint a a belsõ területek idõjárási és növényvilágához. Kanárik,vércsék,békák, gyíkok,perenquen, vieja,caranx, abade, denevérek, cickányok, alkotják a sziget állatvilágát.
A szigetek nevüket egy helybeli nagytestű kutyafajtáról kapták, amely még mindig fellelhető a szigeteken.
Nagytestű emlősállatok a kopár növényzet miatt nem élnek vadon a szigeten. Mindössze 13 szárazföldi emlős fajjal, 2 kétéltűvel, 5 hüllővel és 56 madárfajjal találkozhatunk, köztük a szigetekről elnevezett kanárival. Az igazi bőséget és változatosságot a tengeri élővilág jelenti, mintegy 400 halfaj, számos tengeri teknős, bálna és delfin fajok népesítik be a környező vizeket. Gyakori látvány a pilótabálna és a palackorrú delfin. Ne hagyjuk ki a népszerű tengeri vitorlázást, amelynek során a delfineket és a bálnákat saját természetes környezetükben csodálhatjuk meg.

Fizetőeszköz:
hivatalos pénznem: euro, váltópénze az eurocent. (1 EUR cca. 250 HUF).
 
Vásárlás

A vámmentes övezetbe tartozó Santa Cruz a bevásárlók paradicsoma. A Plaza de Espana és a Plaza de La Candelaria tér rengeteg vásárlási lehetőséget tartogat. Ha pénzt szeretnénk felváltani, akkor érdemes betérni a gyönyörű Palacio de Carta bankba.
Tenerifén nagyon szép, művészi színvonalú kézműves munkák, kerámiák készülnek, híres a tenerifi gyöngy. Nagyon  megéri sajtot, mézet, bort, kanári �"szigeti rumot (Sárkánylikőr), dohányárut és édességeket vásárolni Ajándékba vihetünk kézzel sodort szivart, terrakotta tárgyakat, hímzett terítőket, gyékényfonatokat és fafaragványokat. Nem érdemes viszont elektromos cikkeket, kamerát, fényképezőgépet venni.

Kereskedelem

Az idegenforgalom után a szigetek legfőbb bevételi forrása a kereskedelemből és a mezőgazdaságból származik. Nagy mennyiségben termesztenek exportra banánt, paradicsomot, lencsét és dohányt. Lanzarotén mindmáig fontos szerepet játszik a bíbortetű tenyésztése, a tenerifei borok pedig messzeföldön híresek.
 
Egészségügyi ellátás: az európai normáknak megfelelo.

Áram: 220 V / 50 Hz váltóáram, többnyire földelt csatlakozó aljzattal
 
Hivatalos Nyelv: kasztiliai spanyol, hasonló dialektusban beszélik mint Andalúziában vagy Dél-Amerikában sok helyen beszélnek angolul és németül is.

Vallás: római katolikus
 
Turizmus

A sziget főképpen a turizmusból él, évente kb. 8-10 millió turista keresi fel. A 20ik század második felében kezdett fellendülni Tenerife turizmusa.
 
Magyar Diplomáciai képviselet

Magyar Köztársaság Nagykövetsége
28016 Madrid, C/Angel de Diego Roldan 21.
Tel.: 34/91/413-7099, 413-4137
 
Zene /Tánc
 
Kanáriai népzenét játszanak, amire igazi helyi táncot járnak.
 
Fesztiválok, Karneválok
 
Tenerifén, amely állandóan ki volt téve a tenger és a vulkán kíméletlen erőinek, az év minden napján rendeznek valahol körmenetet, vagy emlékeznek valamire. A hagyományos ünnepeken, a gazdagon feldíszített ökrös szekerek adják az ünnepek hangulatát, amikor mindenki önfeledten táncol, lakomáznak, és húzzák a talpalávalót. A karácsony és húsvét alkalmával az emberek a vallási központokhoz sereglenek.
Különböző zenei fesztiválok és események is tarkítják a sziget ott lakóinak és az oda látogató turistáknak a mindennapjait
Az év csúcspontja minden évben, a februárban, márciusban tartó karnevál, amely pompájában semmivel sem marad el brazil társától. A farsang alkalmából heteken át tart a fiestaőrület. Hónapokig folyik a készülődés a vad hetekre, ünnepi kocsik, Carozá-k épülnek és öltöznek pompába, jelmezek születnek, álarcok készülnek. Maszkba bújt csoportok versenyeznek, hogy melyikük viseli a legjobb jelmezt, ki énekli a legpompásabb dalt. A felvonulások folyamán táncolva lejtenek végig az utcákor, sokszor tízezrek hömpölyögnek Santa Cruz de Tenerife utcáin, amelyet a spanyol tévé is közvetít. Az őrületet a mogollón zárja, a hajnalig szóló latin ritmusú zene. És ez így megy hétről hétre.
 
A karnevál nagyszabású befejezése az entierro de la Sardinia, szardínia temetése.
A végső és hatalmas parádén egy óriási papírszardíniát visznek végig az utcákon, amely végül fénycsóvákból, rakétákból és egyéb robbanószerekből álló tűzijátékban semmisül meg.
 
 
Népünnepélyek
 
szigetek lakói nagyon szeretik az népünnepeket, melyek többsége vallási eredetű és legalább három napig tart. Ilyenkor kicsik és nagyok szebbnél szebb népviseletet öltenek és maguk készítette tipikus helyi finomságokkal kínálgatják egymást. Kanáriai népzenét játszanak, amire igazi helyi táncot járnak.
Az ünnepek legtöbbjén a külföldiek is részt vehetnek, de vigyázniuk kell, hogy csak dicsérő gesztusokat tegyenek, mert ellenkező esetben elfordulnak tőlük. A helyi lakosság nagyon kritikus saját magával szemben, de a bírálatot idegentől nem fogadja el.
Nem vehetnek részt turisták a Día Canaria ünnepen, melyet zárt udvarokban tartanak és csak a helyieket, illetve azokat az itt élőket engedik be, akiket maguk közé fogadtak.
Leghíresebb ünnep a "téltemető" Karnevál, mely februárban illetve márciusban egy hónapon keresztül tartja bűvöletben a helyi lakosságot ugyanúgy, mint a világ minden tájáról érkező turistákat.
 
Sport

Csodálatos tengerpart, a vízi sportok szerelmeseinek ideális hely. Sokféle vízi sportra nyílik lehetőség: mélybúvárkodásra, vitorlázásra, szörfözésre és kipróbálhatjuk a jet-skit is. A szörfözőknek a Playa de Martinez partszakaszon van a legjobb lehetőségük.
 
Kézművesség
 
Fazekasság, hímzés
La Orotava Tenerife kézművességének központja. A mindennapi élet elengedhetetlen tartozékai voltak az alfarería - tálak, tányérok, csiszolt üvegpalackok és ivóedények, amelyeknek szerénységük adja meg különös bájukat. La Orotava mellett, a Museo de Cerámica épületében számtalan galériában és üzletben állítják ki és árusítják a fazekas remekeket.
Tenerifén a hímzésnek nagy történelme van. Az azsúrhímzés, a calado bonyolult hímzési és varrási technikával készül, amellyel különösen szép asztalterítőket, párnahuzatokat és különböző lakástextileket csinálnak. Nagyon hasznos és sokoldalúan alkalmazható a cestería, a kosárfonás. Ennek alapanyaga a káka, a fűzfa és a pálmalevél szálai.
Mindezek a kézművesség sokszínűségét és formagazdagságát jellemzi.
 
Építészet, művészet
 
Tenerife építészeti stílusában is a helyi faanyag nagyvonalú felhasználása jellemző, kívül-belül egyaránt. Művészi faragású balkonok , erkélyek, árkádok és lépcsők díszítik sok hagyományos építésű ház homlokzatát.
 
Mítoszok, legendák
 
Az ismeretlen óceán
 
Az ókori népek többnyire csak a Földközi-tenger medencéjében hajóztak. Ritkán merészkedtek túl Herkules Oszlopain (Gibraltár) az ismeretlen nyugati óceánra. Képzeletük rengeteg tengeri szörnnyel népesítette be ezeket a vizeket. Óriás polipok, tengeri kígyók, szirének, szküllák és kharübdiszek, zátonyok, örvények leselkedtek a hajósokra. A haragvó istenek bármikor felkorbácsolhatták a hullámokat, a lemenő nap, ami este belebukott a tengerbe, felforralta maga körül a vizet. Jaj volt annak a hajósnak, aki estére nem tért haza! Ha pedig túl messzire merészkedett volna valaki, számíthatott arra, hogy a lapos földkorong szélén a lezúduló víz lesodorja a hajóját a semmibe.
 
Egyes történészek szerint az ilyen és hasonló legendákat a föníciai hajósok terjesztették - nem minden ok nélkül. Mivel ügyes hajózók voltak, valószínűleg eljutottak az Atlanti-óceán szigeteire, és kereskedtek is velük. Hogy kereskedelmi monopóliumukat megtarthassák, rettenetes szörnyekről, viharokról és csapdákról szóló mesékkel próbálták távol tartani a többi kereskedőket.
 
A Heszperidák kertje
 
Itt, a veszélyes vizek közepén található Héra istennő kertje, az örök tavasz szigete, ahol az örök ifjúság és halhatatlanság aranyalmái (narancs) teremnek. A szigeten élnek a Heszperidák vagy Heszperiszek, más néven Moirák, Atlasz titán lányai, a gyönyörű nimfák, az alkony és a naplemente megszemélyesítői. Ők az aranyalmák őrzői, Héliosz napisten kísérői, akik minden naplementekor a naplovakat és napszekeret az aranyhajóba segítik, hogy az isten az éj sötétjében keletre hajózhasson. Az aranyalmafát Gaia adta nászajándékba Héra és Zeusz esküvőjére. A fa őrzésére pedig egy sohasem alvó, százfejű tűzokádó sárkányt (Teide és mellékvulkánjai) rendelt. Itt történt, hogy Héraklész alkut kötött Atlasszal: Atlasz kihoz néhány aranyalmát a kertből, cserébe Héraklész átveszi vállára a földgolyót. Héraklész azonban rászedte Atlaszt, aki azóta is vállain tartja a világot. Nevét az Atlanti-óceán őrzi.
 
Atlantisz
 
Évszázadokon keresztül azt hitték, hogy a Kanári-szigetek az elsüllyedt Atlantisz csúcsainak maradványai. Atlantisz szigetéről Platón Timaiosz című dialógusában olvashatunk. Herkules oszlopain túl feküdt Atlantisz hatalmas kontinense, Poszeidón tengeristen birodalma. Lakói első királyának, Atlasznak a gyermekei voltak. Atlantisz nagyon gazdag volt, az atlantisziak a világ legfejlettebb kultúráját építették fel. A kontinens közepén feküdt a Palota és Poszeidón temploma. A tudósaik más népekkel békében éltek, tudományukat megosztották velük.
Az atlantiszi nép igazságos törvények szerint békében és jólétben élt sok-sok generáción át. Idővel azonban kapzsikká és erőszakossá váltak. Néhányuk kileste az istenek titkát, és olyan kozmikus erőkre tett szert, amivel elpusztíthatta volna az emberiséget.
Körülbelül 11500 évvel ezelőtt Zeusz megbüntette az atlantisziakat. Vulkánkitörés és szökőár következtében egy éjszaka leforgása alatt  elpusztult a sziget. A legenda szerint csak Madeira, az Azori-, a Kanári- és a Zöldfoki-szigetek maradtak meg.
 
Az Elíziumi Mezők
 
Homérosz Odüsszeuszában olvashatunk az Elíziumi mezőkről. Pindarosz is írt róla Az áldottak szigete című művében, Vergilius pedig az Aeneasban. Az Elíziumi mezők a világ végén találhatók. Az elhunyt hősök és erényes emberek lelke haláluk után ide kerül. Gyakran nevezték a boldogok mezejének is, mivel az itt lakók gond és baj nélkül éltek, és sohasem éreztek fáradtságot, éhséget vagy szomjúságot. Az ókorban úgy gondolták, hogy a világ nyugati peremén helyezkedik el.
 Elíziumban Zeusz és Európa fia, Minósz krétai király testvére, Radamantus uralkodik.
 
Fortunatae Insulae
 
A rómaiak Boldog-szigetek néven emlegették, és állítólag korlátozottan kereskedtek is velük. Ezt a nevet onnan kapta, hogy az antik mitológia ezeket a szigeteket tartotta a világ legnyugatibb részének, ahol a nap szekerének útja véget ér, ahol örök a tavasz és a jólét.
 
Guancsok, az őslakosok
 
Tenerife őslakói, a guancsok Atlasz utódainak tekintették magukat. Ők voltak a leszármazottai a legendás kontinensnek, akik egy hirtelen katasztrófa következtében szigetlakókká váltak. Az elméletet, noha nélkülöz minden tudományos alapot, alátámasztja az a tény, hogy a guancsok nem tudtak hajózni, a szigetek között nem volt hajóforgalom, jóllehet látótávolságban vannak egymástól. Az elv támogatói megemlítik még az őslakosok hatalmas termetét - ha hihetünk a legendáknak, az óriások nem számítottak ritkaságnak a szigeteken.
 
Szimbólum: A Teide hegy sokáig a hajósok legfőbb tájékozódási pontja volt, ma a sziget szimbóluma.
 
Hely nevének eredete: A tenerife szó a gunchok nyelvén fehér csúcsot jelent.
 
Hasznos címek, telefonszámok

Turista-információ: Plaza la Iglesia, Puerto de la Cruz tel: 922/38-60-00
Reina Sofia repülőtér (déli): 922/75-90-00
Los Rodeos repülőtér (északi): 922/25-79-40 jegyrendelés: 902/63-58-79
Komp La Gomera felé: Los Cristianos tel: 922/79-05-56, Transmediterránea: Santa Cruz tel:922/24-30-11.
 
Spanyol Invázió

A sziget őslakói a guancsok voltak. A szigetre tévedt első spanyol Alonso Fernández de Lugo volt, aki királya nevében hivatalosan birtokba vette Tenerifét �" a guancsok azonban legyőzték őt és csapatát. A következő spanyol invázió gyakorlatilag elpusztította a guancs kultúrát, és a spanyolok 1496-ban megalapították a mai Santa Cruz elődjét.
 
 
Történelmi áttekintés

A szigetcsoportot feltehetőleg elsőként, az Észak-Afrikából jött berber törzsek népesítették be, Kr. e. 3. században. Ök a guancsék a sziget őslakosai. Nevük annyit tesz: "Tenerife fiai".
A guancsék árpatermesztő, kecske- és birkatenyésztő parasztok voltak többnyire, akiket a mencey, a helyi király kormányzott. Többnyire barlangokban laktak, és itt temették el a nagy ügyességgel mumifikált halottaikat.
Később, a föníciaiak szálltak partra a Kanári-szigeteken, az afrikai partok menti felfedező útjuk során.
1344-ben, IV. Kelemen Pápa a szigetek királyává nevezte ki Luis de la Cerda spanyol nemest, de még ekkor is az őslakosok uralták a térséget.
 
A XV. században a kasztíliai koronának ítélték oda a szigetcsoportot, majd nem sokkal később Alonso Fernández spanyol hódító partra szállt Tenerifén és legyőzte a bennszülötteket.
 
A XVIII. század elején létrejött a szigetcsoport első egyeteme, majd a Montana Negra vulkán kitörése elpuszította a Garachio kikötőváros nagy részét.
 
A XIX. században II. Izabella a szigetcsoportnak szabadkereskedelmi övezeti státust adományoz, majd a banánexport fellendülésének köszönhetően Tenerife rohamos gazdasági fejlődésnek indul.
 
A szigeteket 1927-ben Santa Cruz de Tenerife tartományként egyesítették. A 3 éves polgárháború után, amely sok áldozatot követelt, lassacskán kezd talpra állni a szigetcsoport a légi turizmus elterjedésével, és 1986-ban, amikor Spanyolország az Európai Unió tagja lett, a sziget különleges státust nyert.
 
Ennek köszönhetően 2000-ben Tenerife már 4,7 millió turistát fogadott.
 
Néhány jellemvonás:

- örök tavasz " üde, zöld, rengeteg virág!
- 18-21 fok közt van a hőmérséklet, november-december a legjobb
- Vulkanikus sziget, feketehomokos strandokkal. Néhol afrikai homokkal töltötték fel a partot, pl. Playa Des Americas
- Playa des Americas: egybe épült Los Cristianossal. Lassan mélyülő
- A parton végig szállodák, apartmanok, üzletek, éttermek és bárok sorakoznak
- A víz eléggé hullámzik! Szörfösöknek is jó!
- Sok jó golfpálya van Los Cristianos közelében
- Costa Adeje: viszonylag új üdülőközpont
- Los Cristianos nyugisabb, P. D. Americas zajosabb
- Tiszta és jó a levegő egész évben, nincs szélsőséges időjárás a szigeten, nagyon sokat süt a nap!
- A fakultatív programok érdekesek!
- A sziget déli oldalán szinte mindig süt a nap, északon felhős, párás általában az idő, ezért itt a növényzet nagyon gazdag!
- Az északi részen van a Palmitos park, ami nagyon szép!
- Az üdülőhelyeket az angolok és az amerikaiak építették ki javarészt, ezért a szállások 90%-a aparthotel. Általában kényelmesek: külön hálószoba+nappali tartozik hozzájuk konyhával, de esetenként ettől el is térhetnek.
- A spanyol hangulat és hatás nehezen érzékelhető, minden az angol és amerikai turistákról szól, de egyre több az osztrák és a német vendég is!
-legjobb strand az Esmeralda hotel mögött, a falu végén, ott, ahol a Fun bár is található
- A Kanári-szigetek építészeti stílusában is a helyi faanyag nagyvonalú felhasználása jellemző, kívül-belül egyaránt. Művészi faragású balkonok , erkélyek, árkádok és lépcsők díszítik sok hagyományos építésű ház homlokzatát.
- Vilaflor a sziget legmagasabban fekvő lakott települése.
- Adejeben a Sol en Canaria nevü étteremben a legfinomabb a mojo, a szószos csirke. Az étterem spanyol stílusú, Adeje régebbi részén, ott, ahol a templommal szemben levő utca megy lefelé a hegyről.

 
Hasznos szavak, kifejezések

Köszönés

Üdv!/ Szia!í-Hola!
Jó reggelt! / Jó napot!-Buenos días!
Jó napot! [du.] / Jó estét!-Buenas tardes!
Jó éjszakát!-Buenas noches!
Viszontlátásra!-Hasta la vista! / ¡Adiós!
A közeli viszontlátásra!-Hasta luego!
A holnapi viszontlátásra!-Hasta mañana!

Udvariasság

Kérem!-Por favor!
Köszönöm!-Gracias!
Nagyon köszönöm!-Muchas gracias!
Nincs mit.-No hay de qué / De nada.
Köszönöm, nem.-No, gracias.
Bocsánat.-Perdón.
Bocsásson meg!-Perdóneme / Discúlpeme.
Sajnálom.-Lo siento.
Nagyon sajnálom.-Lo siento mucho.
Nem számít.-No importa.
Megengedi?-Me permite?
Nagyon szívesen!-Con mucho gusto!
Örvendek.-Encantado / Mucho gusto.
Hogy van?-Cómo está? ¿Qué tal?
Hogy vagy?-Cómo estás? ¿Qué tal?
Rendben!-De acuerdo / Vale.
Természetesen!-Por supuesto! / Naturalmente.
Szó sem lehet róla!-Ni hablar!

Jókívánságok

Jó étvágyat!-Que aproveche!
Viszont kívánom!-Igualmente.
Jó utat!-Buen viaje!

Bemutatkozás

Hogy hívják önt?-Cómo se llama usted?
Hogy hívnak?-Cómo te llamas?
XY-nak hívnak.-Me llamo XY.
A nevem XY.-Mi nombre es XY.

Életkor

Hány éves vagy?-Cuántos años tienes?
Hány éves?-Cuántos años tiene?
Kora?-Cuál es su edad?
Húsz éves vagyok.-Tengo veinte años.
Nagyon fiatal.-Es muy joven.
Idős.-Es viejo.

Bizonytalanság

Nekem mindegy.-Me da lo mismo.
Nem tudom.-No sé / No lo sé.
Nem hiszem.-No lo creo.
Attól függ.-Depende.

Kommunikációs problémák

Nem értem.-No entiendo.
Megkérhetném, hogy beszéljen lassabban?-Podría usted hablar más lento, por favor?
Egy kicsit lassabban, ha lehetne.-Un poco más lento, por favor.
Kérem betűzze.-Deletréela, por favor.
Kérem írja le.-Escríbamela, por favor.
Kérem ismételje meg.-Repítalo, por favor.
Mit jelent ez a szó?-Qué significa esta palabra?
Hogy hívják ezt spanyolul?-Cómo se llama esto en español?

Pontos idő

Hány óra van?-Qué hora es?
Hány órakor?-A qué hora?
Egy óra van.-Es la una.
Egy órakor.-A la una.
Két / három / négy óra van.-Son las dos / tres / cuatro.
Két / három / négy órakor.-A las dos / tres / cuatro.

 
Útbaigazítás

Hol vagyunk?-Dónde estamos?
Itt vagyunk.-Estamos aquí.
Hogyan jutok Santa Cruz-ba? Cómo puedo llegar a Santa Cruz?
Merre visz ez az út?-A dónde lleva esta carretera?
Hol van a ...?-Dónde está el/la ...?
Hol találok egy ...?-Dónde puedo encontrar un(a) ...?
Hol található a ...?-Dónde se encuentra el/la ...?
Messze van a ...?-Está lejos el/la ...?
Milyen messze van a ...?-A qué distancia está el/la ...?
Öt kilométerre van innen.-Está a cinco kilómetros de aquí.
Nagyon közel van.-Está muy cerca.
Kissé messze van.-Está un poco lejos.
Egyenesen.-Todo derecho.
Balra.-A la izquierda.
Jobbra.-A la derecha.
A második utca jobbra.-La segunda calle a la derecha.
A sarkon.-En la esquina.
Megmutatná a térképen?-Podría enseñarmelo en el mapa?
Honnan indul a ...?-De dónde sale el/la ...?
Hol kell leszállnom (a ...-hoz)?-Dónde tengo que bajar (para el/la ...)?
Melyik buszra kell felszállnom?-Qué autobús tengo que tomar?
Szálljon fel a ...-Tome usted el ...

Egészség, betegség

Jól vagyok.-Estoy bien / Me siento bien.
Nem érzem jól magam.-No me siento bien / No me encuentro bien.
Rosszul érzem magam.-Me siento mal.
Rosszul érzi magát.-Se siente mal.
Beteg vagyok.-Estoy enfermo / enferma.
Fáj a fejem.-Me duele la cabeza / Tengo un dolor de cabeza.
Fáj a fogam.-Me duelen los dientes.
Megfáztam.-Estoy resfriado.
Hányingerem van.-Tengo náuseas.
Hányingere van.-Tiene náuseas.
Hasmenésem van.-Tengo diarrea.
Lázas vagyok.-Tengo fiebre.

Vásárlás

Mit parancsol?-Qué deseaba?
Még valamit?-Algo más?
Mennyibe kerül?-Cuánto cuesta?
Mennyivel tartozom?-Cuánto (le) debo?
...-t szeretnék venni.-Quisiera comprar ...
Kérnék egy kiló almát.-Déme, por favor, un kilo de manzanas.
Három doboz sört legyen szíves.-Tres latas de cerveza, por favor.
Egy csomaggal adjon.-Déme un paquete.
Valamivel többet / kevesebbet.-Un poco más / menos.
Kellene egy bélyeg is.-Necesito un sello también.
Adna kérem egy szatyrot?-Puede darme una bolsa?
Ki tudná cserélni?-¿Puede cambiármelo?
Van ...?-Tiene ...?
Milyen ... van?-Qué ... tiene?
Van másik?-Tiene otro / Hay otro?
Van olcsóbb?-Tiene otro más barato?
Felpróbálhatom?-Puedo probármela / -lo?
Nem tetszik a színe / az anyaga.-No me gusta el color / la tela.

Telefonálás

Halló!-Oiga / ¡Óigame!
Tessék!-Dígame!
...-al szeretnék beszélni.-Quisiera hablar con ...
Ki keresi?-De parte de quién?
Kivel beszélek?-Con quién hablo?
Rossz számot hívott.-Se ha equivocado.
Elnézést, rossz számot hívtam.-Perdone, me he equivocado.
Várjon kérem.-Espere, por favor.
Most nem elérhető.-Ahora no está.
Hívja később!-Llámele más tarde.
Hívja öt perc múlva.-Llámele en cinco minutos.

Kanári szigetek:
A Kanári-szigetek 7 nagy és 6 kisebb szigetből álló csoport az Atlanti óceánban,
Az északi szélesség 27. és 30. foka, valamint a nyugati hosszúság 13.és 18. foka között. Legnagyobb szigete Tenerife, melynek alapterülete 2052 km2, legkisebb a Roque del Oeste, amely tulajdonképpen csak egy szikla a Graciosa sziget közelében. Legkisebb lakott szigete az Isla de los Lobos, melyen mindössze néhány család él.
A szigetcsoport közigazgatásilag Spanyolországhoz, földrajzilag viszont Afrikához tartozik. Legkeletibb fekvésű szigete Fuerteventura, amely 100 km-re fekszik az Afrikai partoktól.
Valamennyi sziget vulkánikus eredetű, mégis nagyon különböznek egymástól. Míg Tenerifére a magas hegyek, addig Lanzarotéra az alacsonyabb, zömökebb domborulatok jellemzőek.
A szigetcsoport legszárazabb tagja Lanzarote, legszelesebb Fuerteventura, legjobban kiépült Gran Canaria, legváltozatosabb Tenerife, legzöldebbLa Palma, legelszigeteltebb El Hierro, természeti szépségeiben a leggazdagabb  La Gomera.
A szigetek összlakossága mintegy másfél millió fő, melynek közel egyharmada Gran Canarian él. Az itt élő őslakosok kedvesek, nyíltak, de azokon a szigeteken ahol fellendült a turizmus, az idegenekkel szemben néha bizalmatlanok.