Útleírások -> Európa->Görögország->Rodosz

Képgaléria

hirdetés

Utazzon Montenegróba!


Kedvező árú montenegrói szálláshely.
MontenegroTours

Weboldal készítés


Szabadon szerkeszthető weboldal havi nettó 1.600 forintért, vagy ha Ön Budapest Bank ügyfél, egy évig INGYEN!
www.startadmin.hu

Hasznos tudnivalók

2008.09.01.

 

Rodosz a napsütés és rózsák szigete

Rodosz gyönyörű homokos strandjai mellett, a történelem világát is bemutatja az ideutazó nyaralóknak. Egy évben a napsütéses napok száma átlagosan háromszáz nap, így szinte az év minden szakában ideális nyaralóhely.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 


Fekvése

Rodosz szigete az Égei- és a Földközi-tenger találkozásánál, a török partok közelében fekszik, a Dodekániszosz-szigetcsoport legnagyobb tagja.
 
                                                                                                                                        

Területe
1398 Km2 ( 540 mérföld)
 
Legnagyobb szélessége
35km (22 mérföld)
 
Hossza
84 km (52 mérföld)
 
Partvonala
220 km (137 mérföld)
 
Legmagasabb hegye
Ataviros-1215m (3986láb)
 
Lakosság száma
85 ezer
 
 
 
 
Időeltolódás
Görögország 2 órával a GMT előtt jár. Magyarországról ha Rodoszra érkezünk 1 órával előre kell állítani az időt. ( pl.23h-ról 24-re)
 
Táj
A keleti part mészkősziklái előtt aranyló,homokos öblöket találunk, a nyugati parton pedig szürke homokos, kavicsos strandok sorakoznak. A sziget belseje dombos vidék. Két magas hegye van, a kopár Atavrios (1215m) és az erdővel borított Profitis Ilias (80m). Télen a kiszáradt folyómedrek hihetetlen vad áradattá válhatnak. Nincsenek állandó folyói, csak néhány patak és forrás található (Epta Piges, Petaloudes).
 
 




















Éghajlat
Mediterán éghajlata van, enyhe, párás telek és forró,száraz nyarak jellemzik.Rodosz minden más földközi tengeri szigetnél több napsütéses órával büszkélkedhet. Június és Szeptember közöt alig néhány felhő tarkítj a szikrázó kék eget.Az átlaghőmérséklet nyáron 23-30 C, de napközben akár 40 fok is lehet. A nyugati part mentén erősen fúj a meltémi, mely a nyári hőmérsékletet elviselhetővé teszi és a széllovasok kedvére való.
A legtöbb csapadék a téli hónapokban, december és február között esik, és ezek az esőzések vad folyót varázsolnak a kiszáradt medrekbe. Télen 11-16C az átlaghőmérséklet. A tavasz általában március elején köszönt be, ilyenkor még szeszélyes az időjárás, de  a túrázok ilyenkor látogatják a szigetet.
 
Tenger/ek
A sziget keleti partjánál van a Földközi tenger, helyenként akár 3500 m mély lehet.
A nyugati parton az Égei tenger sokkal sekélyebb, ezért a szelek veszélyes körülményeket idézhetnek elő a sziklás partokon.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Növényvilág
Homokos talajon- sárga szaruma, lila tengeri viola, vörös pipacs, fehér tengeri liliom
Szántóföldeken- fehér kamilla, sárga korona százszorszép
Sziklás domboldalakon- ázsiai boglárkák
Meszes talajú domboldalakon- őszi vetővirágok, rózsaszín kikericsek, görög ciklámenek, fehér nárciszok, leanderek, vad orchideák, ciprusok, júdásfák, aleppó fenyő, európai citrus
 
Állatvilág
Madarak-sarlósfecske, martin madár, villásfecske, pacsirta, réti héja, kék vércse, vándorsólyom, méhfaló gurgyalag, kék kövirigó, szirti fecske, holló, havasi sarlósfecske,
Lepkék-pávaszemek, jersey-medvelepkék
Kabóca, imádkozó sáska, kígyók-tompa orrú vipera egyetlen veszélyes faj, gyíkok, levelibékák
 
 
Fizetőeszköz
Euró
 
Hivatalos Nyelv
Hivatalos nyelv a görög. Kis falvakban különösen értékelik ha
megtanulunk néhány görög szót.
 
Hasznos szavak, kifejezések
 
igen- ne
nem-okhi
jó reggelt- kali mera
jó estét- kali spera
jó éjszakát- kali nikta
viszlát- adio, chérete
szia- jaszu
jó étvágyat- kali orexi
kérem- parakalo
elnézést- signomi

Kilátás a fellegvárbólSurfLindoszi öbölköszönöm- efkharisto
víz- nero
fagyi- pagoto
szőlő- stafilia
őszibarack- rodakino
vörösbor- marvo krassi
 
 
Vallás
Görög Ortodox (98%)
 
Zene
A Rodoszi dallamokban fülbemászó ütemek rejlenek melyek majdnemhogy hipnotikusak és a klasszikus időkre emlékeztetnek. Manapság falusi zenét klarinét, cimbalom és duda hangszereken játszanak.
 
 
Tánc
A nemzeti tánc a klamantianó, mely egy 12 lépéses sirto (lassú, csoszogó tánc), melyben a fő táncos improvizál, a többiek pedig követik mozdulatait, a kezeket pedig vállmagasságban összekulcsolják.
 
Sport
A görögök számára a futball az egyetlen sport ami feléleszti a nemzeti szenvedélyt. A látogatók számára pedig a legnagyobb vonzerőt a vizisportok jelentik.
 
Kézművesség
Hagyományos kézművesmesterségek, mint a kézimunka, csipkeverés, fazekasság és az anyagművesség virágzanak Rodoszon. A Rodoszi tányérok jellegzetessek, erőteljes díszitésűek és mitológiai vagy történelmi jeleneteket mutatnak be. Egy tradicionális rodoszi házban a falakat tányérok díszítik, minnél gazdagabb a házigazda, annál több tányér van a házban.
 
Építészet, művészet
Rodosz három kontinens határán fekszik, amit az is jelez, hogy minden más görög szigetnél különlegesebb az építészeti kultúrája. Ez ma már elsősorban csak az azonos nevű főváros, Rodosz óvárosára igaz, ahol fennmaradt az arab, a török, a zsidó, az olasz, a francia és a görög stílus sajátos ötvözete, s ámulva fedezheti fel a turista a középkori hangulatot árasztó szűk sikátorokat, a pazar lovagvárat, a mecseteket, dzsámikat, a hangulatos kutakkal díszített parányi terecskéket, az ódon épületekbe költözött tavernákat, a keleti bazárt a szőnyegszövőkkel, aranymívesekkel, fazekasokkal, bőrdíszművesekkel.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mítoszok,legendák
 
Az ókori görögök úgy tartották, Rodosz Héliosznak, a nap istenének szigete, aki minden nap szent állata, a kakas kukorékolására ébred, pompás keleti palotájából négylovas napszekerén indul útjára, végighajt az ég boltozatán, este leszáll nyugaton, majd fogatával együtt aranycsónakon a világot körülfolyó "keanoszon hajózik haza.
Amikor Zeusz főisten szétosztotta a szigeteket és a városokat az istenek között, Hélioszról megfeledkezett. Amikor észrevette a hibát, bosszúsan felkiáltott: - Most kezdhetem elölről az egészet! Héliosz megnyugtatta: - Felesleges. Ma vettem észre, hogy Kis-Ázsiától délre egy új sziget kezd kiemelkedni a tengerből, ha nekem adod, én azzal is megelégszem. Zeusz örömmel ígérte neki az ismeretlen szigetet, amit Héliosz hamar birtokba is vett, s ott Rhodé nimfával egybekelve hét fiút és egy lányt nemzett. Az antik mítoszok hagyománya ma is él Rodoszon. A helybeliek hiszik, Héliosznak köszönhetik, hogy földjükön egész esztendőben nincs egyetlen olyan nap, amikor legalább egy órácskára ne sütne rájuk a Nap.
 
Szimbólum
Rodosz szimbóluma a vad szarvas- legenda szerint az ókorban kígyóvész volt Rodoszon és a szarvasok végeztek a kígyókkal.
 

Rodosz nevének eredete
A monda szerint Rodosz eredete a rhodon (rózsa) szóból származik, amely a sziget dús növényzetére és tarka rétjeire utal. Sokkal valószínűbb azonban a tudományos megközelítés, mely Rhodé nimfához köti a név eredetét, aki Héliosz istennel a szigeten esett szerelembe.

 

Rövid Történelem
Az ókorban a főníciaiak uralták Rodoszt, akik Lindosz, Ialüszosz és Kameirosz városokat alapították. Később, az i. e. 1. évezred elején kiszorították őket a görögök és a dórok. A rodoszi városok Halikarnasszosszal, Knidosszal és Kósszal egyesülve szövetséget, ún. hexapoliszt alkottak. A sziget hatalma gyors növekedésnek indult, így lehetősége nyílt gyarmatok alapítására is. Hatalmát tovább növelte, hogy a három régi város milétoszi Hippodamosz műépítő tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végében egy új, a sziget nevét viselő várost alapított. Nagy Sándor makedón uralom alá hajtotta, de halálát követően Rodosz függetlené vált. Később, i. e. 305-304-ig, egy éven át állt ellen Demetriusnak, ezzel első rangú tengeri és kereskedelmi hatalommá vált.

Rodosz tengerészeti törvényeit az egész Földközi-tengeri mediterráneumban elfogadták és érvényüket később a rómaiak is elismerték. Virágzott a művészet és tudomány, külön szobrásziskolát alapítottak, amelynek egyik első és leghíresebb alkotása a kikötőjében felállított Rodoszi Kolosszus volt. A szobor az ókori világ hét csodája közül a hatodik volt. A szobor Héliosz isten 33-35 méter magas szobra volt, amely a Rodosz városában már az ókorban megtalálható kikötő bejárata fölött állt roppant terpeszt.
Az építkezést i.e. 302-ben kezdte meg Khárész építőmester egy vaszserkezet megalkotásával, amelyet agyaggal vontak be. A szobrot eredetileg 18 méter magasra tervezték, ám később vélhetőleg statikai megfontolásokból a mai New Yorki szabadságszobor méretével közel azonosra építették. Az i. e. 222-ben pusztító földrengés romba döntötte Rodosz város falait és a szobrot is.

Amikor a rómaiak Kelet ellen harcra keltek, i. e. 200 óta Rodosz hű szövetségesük volt. Jutalmul Lükiát és Kária déli részét megkapta. A szerzeményekről azonban 167-ben Kária legdélibb részét kivéve, le kellett mondaniuk. A sziget névleges önállóságát megtartotta Diocletianus császár koráig, amikor a provincia insularum középpontja lett. Rodosz később a bizánci császársághoz csatlakozott. 1309-ben elfoglalták a Johanniták, akiket ezután rodoszi lovagoknak is neveztek. A lovagrend sokáig küzdött eme kivételes birtokáért, ám 1522-ben I. Szulejmán elfoglalta a rhodoszi háborúban. Eztán a lovagok Máltára telepedtek át, ezért ma Máltai Lovagrendnek ismerjük őket. A lovagok azonban letörölhetetlen nyomot hagytak a szigeten, legfőképp a Rodosz városban épített lovagi palotával és erődrendszerrel.
A török hódoltság idején épült mecsetek ma is megtalálhatók, sőt török negyed is emlékeztett a régmúlt időkre.

A sziget a törökök majd négyszáz éves uralmát követően 1912-ben Olaszország része lett. 1943-ban a szövetségesek elfoglalták, végül a nagyhatalmak 1947-ben Görögországnak ítélték oda.
 
2008.Augusztus, K&I