Képgaléria

Hajdúszoboszló     Hajdúszoboszló     Hajdúszoboszló

A város felbecsülhetetlen kincse a nemzetközi hírű gyógyfürdő, amelyet a kikapcsolódni és a gyógyulni vágyók ezrei keresnek fel.
A gyógyfürdőhöz csatlakozó harminchektáros parkban az ország egyik legszebb strandját alakították ki - gyógy-, strand- és gyermekmedencékkel, hullám- és pezsgőfürdővel, nyitott és fedett versenyuszodával, és a strandolást szolgáló megannyi szolgáltatással. A 2000 nyarán megnyitott Aquaparkban a távoli, híres tengerparti üdülőhelyeket idéző élményekhez juthatnak a  látogatók.

Határában három tájegység érintkezik egymással: észak-északkeletről a Hajdúhát, észak-északnyugatról a Hortobágy és délről a Nagy-Sárrét, illetve a Berettyó vidéke.
Kincse a vidéknek a jó mezőgazdasági területeken, a gázmezőkön és a gyógyvízen kívül a bőséges napfény. Éves átlagban a napfényes órák száma eléri, olykor meg is haladja a kétezer órát.

Pávai Vajna Ferenc főgeológus egy éve kutatott már földgáz után. 1925. okt. 26-án a mélyfúrások eredményeként 1090,87 méter mélységből kb. 15 méteres gőzölgő, sistergő vízoszlop tört a magasba nagy mennyiségű földgáz kíséretében. 73 °C-os hévíz volt ez!
A még élő néhány szemtanú szerint a város lakói elragadtatással bámulták a tüneményt. Innen kezdve megváltozott a helység élete. Új remények és új gondok jelentkeztek az eddig szimpla mezőváros életében. Egy ideig ugyan csak folyt, ömlött az olajos illatú, forró istenáldás az árkokba, ám a praktikus gondolkodású asszonyok mosni, a férfiak, gyerekek lubickolni kezdtek a vízben.
S csodák csodája! Az asszonyoknak sulykolás közben néhány hét elteltével kiált a derekukból, térdükből a hasogató fájás. Erre aztán már felfigyeltek a kutatók is, és elkezdődtek az aprólékos vegyi elemzések. A geológusok, vegyészek, balneológusok, orvosok egybehangzó véleménye az lett, hogy felbecsülhetetlen értékű gyógyászati kincsre bukkantak.
A triászkori őstengerek vize a kincs, ami olyan óriási, számokkal ki nem fejezhető mennyiségben van ott a föld mélyében, hogy még 76 év elteltével is örökéletűnek, kiapadhatatlannak tűnik. Vegyi összetétele olyan bámulatosan gazdag, hogy szinte nincs kór, amire nem lenne jó. Visszaadja tehát a sérült vagy teljesen elvesztett egészséget.

Bocskai István fejedelem 1606. szeptember 2-án Kassán adta ki Halasi Fekete Péter hajdúkapitány és hét százados társa parancsnoksága alá tartozó lovas hajdúk számára azt a szabadságlevelet, amellyel Szoboszló faluba letelepíti őket, s amelyben címert is adományoz számukra.
A címer az ún. beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriájába sorolható, amelynek bajvívó tigrise értelemszerűen magukat az adományozott hajdúkat --akik az erdélyi fejedelem zászlaját felemelték-- jelképezi, a lángnyelvekkel ékesített pajzs viselője (amely pajzsot elragadták tőle) pedig ellenségeiket szimbolizálja.

A település első írásos említése 1075-ből, I. Géza király idejéből való. 1606. szeptember 2-án Bocskai István adománylevélben adott otthont 700 lovashajdúnak Szoboszlón. A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést.
1925. október 26-án a Pávai Vajna Ferenc vezette fúrások nyomán 73 fokos hévíz tört fel. Ez a nem várt ajándék határozta meg a város fejlődésének fő irányvonalát.
A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely gyors fejlődésnek indult.